Kolon tó és madárgyűrűzés

Azt hiszem, most már hagyomány lesz abból, hogy Izsákra, a Kolon tavi madárvártára kijárunk nyaranként. Tavaly is többször voltuk itt és idén is szeretnénk télig párszor kinézni.

Még mondja valaki, hogy nincsenek remek helyek ebben az országban. Hát tőlünk pl. alig 40 kilométert kell utazni és egy egészen más világba csöppenünk, mint ahol élünk.

A természetvédelmi terület szinte érintetlen, teljesen az állatok és növények birodalma. A madárvárta kertjében mókus, harkály, rigó lakik, a fák között pedig őzek jönnek- mennek. Van azért néhány különlegesség is. Pl. egy gyógyulóban lévő gólya, egy depressziós kócsag és egy darázsölyv fióka. Őket a madarászok nevelik addig, amíg majd szabadon engedhetővé nem válnak.

A hely legvarázslatosabb zuga maga a Kolon tó. Szigorúan védett, tavirózsákkal benőtt, vadregényes víz, melyre csak egy halkan suhanó kenuval lehet rámenni. Már alig várjuk, hogy este begyűjtsük a hálókból a madarakat és megkezdődjék a gyűrűzés.

Az itt töltött két nap után felteszem majd a hely elérhetőségét is. Nomád körülmények között, de igen szívélyes társaságban tanulhatnak itt az érdeklődők a madarakról ésa természetről. Nem egy olyan egyetemistával találkoztam, akik gyerekként voltak itt először és az itt megszerzett tudás irányította őket az állatorvosira, vagy kezdtek érdeklődni az ornitológia iránt.

Ha tetszett a cikk, add tovább: