x cfvhngvcfbvcyv c
Menü
  • Ea eam labores imperdiet, apeirian democritum ei nam, doming neglegentur ad vis. Ne malorum ceteros feugait quo, ius ea liber offendit placerat, est habemus aliquyam legendos id.
  • Ea eam labores imperdiet, apeirian democritum ei nam, doming neglegentur ad vis. Ne malorum ceteros feugait quo, ius ea liber offendit placerat, est habemus aliquyam legendos id.
  • Ea eam labores imperdiet, apeirian democritum ei nam, doming neglegentur ad vis. Ne malorum ceteros feugait quo, ius ea liber offendit placerat, est habemus aliquyam legendos id.

2010. október 7., csütörtök

Játékok egyensúlyérzék fejlesztésére

Őrületes élményeim vannak az Alapozó Terápiával kapcsolatban! Majd akkor, mikor már teljesen biztos leszek a tudásomban, és meglesznek a megfelelő háttér anyagaim, akkor majd elkezdem ám ide szépen felvezetni, hogy mi miért kell, és hogyan van, de egyelőre kicsit tartok attól, hogy ha nem pontosan adok meg gyakorlatokat, és valaki nekifog, akkor csalódnia kell.
Én elkezdtem Bobival egyfajta gyakorlatozást, és a tapasztalataim nagyon jók (legalábbis a gyerek hangulatát illetően).
Tudni kell, hogy a fiam minden délután szörnyen fáradtan ér haza. Amúgy is jellemző rá az állandó fáradtság, de erről már írtam ezelőtt is. Nem akarom túlmagyarázni, végül is bármelyik gyerek elfáradhat az iskolában, szóval ezzel önmagában nincs is baj. Ami viszont érdekes, hogy az esti kis tornázás, játék képes megszüntetni ezt a szörnyű kimerültségét. Tegnap például fél 7 körül estünk be a lakásba, és még azután kellett beszorítani a játékot. Előtte a kanapén ült a srác előre esett vállakkal, hulla fáradtan, de a mozgás hatására teljesen felélénkült, és beszédessé vált. Nevetett, viccelődött egészen lefekvésig. Elmaradt a szokásos nyafogás, az ingerültség. Remek este volt.
A gyakorlatsor egyébként nem bonyolult, tényleg elemi mozgások gyakoroltatása, amiket én most a dráma elemeivel kapcsolok össze, így tulajdonképpen remek mókává válik.

Ízelítőnek írok egy játékot (és annak variánsait), amelyek bárkivel játszhatók akár önmagukban, vagy a terápiába építve. A játék elsősorban az egyensúlyérzéket fejleszti, ami egyébként is az Alapozó Terápia része. Nagyon- nagyon fontos része.
Kulcsár Mihályné azt írja a könyvében, egyensúlyozzon a kisgyerek poharakkal teli tálcával a kezén. Én ezt továbbfejlesztettem, és ebből született a PINCÉR ÚR, KÉREM! játék.

A pincér úr egy estélyen sétálgat a tálcájával, és különböző emberek szólítják meg, kérnek tőle egy italt (a többi játékos). A "vendégeknek" különféle karaktereket kell megformálni a gőgöstől a túl kedvesig. A pincér dolga, hogy ugyanolyan szenvtelenül kiszolgálja a mindannyiójukat, és hogy eközben semmit ne ejtsen el sem az egyik, sem a másik kezével. Mi hárman játszottuk, úgyhogy váltogattuk a karaktereket. Bármilyen furcsa, de a gyereknek könnyebb változat,. ha mindez némajátékkal történik, tehát csak a gesztusaival kell "beszélni", nem szavakkal kérni, megköszönni.
A játék végén megbeszéljük (ez a dráma ilyen megbeszélős ügy amúgy is) a különböző játék közbeni érzéseket. Kit milyennek ismert meg a pincér? Miből vette észre, hogy az az illető mondjuk szomorú, vagy dühös, vagy jókedvű, vagy leereszkedő, és így tovább.
Ez a játék nemcsak az egyensúlyérzéket fejleszti, de a gyerek élvezi, szereti játszani, és közben tanulja olvasni a testbeszédet, a hanghordozást, és mindent, amiből az embereket megismerheti.

Egyensúly fejlesztésére még alkalmazható játék a KÖTÉLTÁNCOS, mikor egy hosszú zsineget fektetünk a földre, és azon kell végigmenni a "táncosnak", majd különféle gyakorlatokat végezni. Ha elég ügyes a táncos, kaphat esernyőt a kezébe, majd szalagot, vagy éppen tálcát, dobálhat labdát a kötélen való séta közben, és egyéb nehezítő feladatokat találhatunk ki neki fantáziánktól függően.
Végül "lejön" a kötélről, s a közönség megtapsolja.
Nagyon jó ezekben a játékokban, hogy ott, a kötélen nem Bobi imbolyog, hanem Holovácz, a kötéltáncos. Ez ad egy tartást a gyereknek, hogy neki feladata van, ő nem eshet le, nem bohóckodhatja el a dolgot, hisz a szerepe megköveteli a komolyságot.

Utolsó egyensúlyérzék fejlesztő játék mára a PINGVINTÁNC.
Egy újságpapírt terítünk a földre, zenét kapcsolunk, és anélkül, hogy a papírról egy picit is leérne a láb, táncolni kell a ritmusra. Kicsivel később a papírt félbehajtjuk, és a tánc folytatódik. Majd újra félbe, újra félbe egészen addig, míg képes a gyerek kilépés nélkül egyensúlyozni rajta.
Továbbfejlesztett változata, mikor ketten táncolnak. Egyrészt segíteni tudják egymást, másrészt ideális esetben segíti a gyereket abban, hogy kapcsolatot (testi kapcsolatot) tudjon létesíteni másokkal.

Ps: Talán ma tudok már fotózni is, és akkor este felteszem a képeket.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Twitter Delicious Facebook Digg Stumbleupon Favorites More

 
Design by netdohoa | Support for this Theme dohoavietnam