2011. május 1., vasárnap
A tanár nevel
Na, most aztán megnyugodtam. Van végre valaki, aki kezébe vette a fiam sorsát. Tényleg van ezzel a gyerekkel egy csomó probléma. Már nekem is megfordult a fejemben, hogy elzüllik végképp nem egyéb okból, mint hogy képtelen vagyok tisztességesen megnevelni. Micsoda isteni szerencse, hogy van neki egy remek tanára, aki kezébe vette a sorsát. Meg is mondta, hogy mostmár ebből elég volt, itt az ideje, hogy (idézem) "rendes embert neveljen belőle".
Ő.
Ő.
Neki is látott a lelkiismeretes tanerő. A módszerei egyediek, rendkívüli kreativitásról árulkodnak és mély nyomot hagynak a gyerekben. Mostmár legalább tényleg rendes ember lesz. Erre találták ki a szaktanárit. Hogy rendes embert neveljen a kölökből. Meg azért kell órán leküldeni az igazgatóiba, hogy aztán ott a kedves titkárnéni kínosan mosolyogva kérdezze meg tőle: Hát, te gyerek, most mit csináljak én veled? Nem akarnál segíteni nekem? Majd kellemes hangulatban elbeszélgessenek, ő pedig segítsen a titkárnéninek fénymásolni. Miközben az igazgató úr a szobájában dolgozgat. Amott valahol pedig folyik az óra. A fiam nélkül. Hozzáteszem, hála istennek. Így van esélye, hogy rendes titkárnéni mellett rendes gyereknek érezheti magát.
Szóval szaktanári. Mert mostmár aztán tűrhetetlen a viselkedése.
MIT KÖVETETT EL?- kérdem én. Verekedett? Lopott a többiektől? Pukipárnát tett a tanári székre? Graffitizett a patinás épület oldalában?
Hát nem.
Sokkal rosszabbat. De én nem mondok semmit. Nézd meg magad és okulj:
Bài viết liên quan:
4 megjegyzés:
Angéla, és te mit kezdesz ezzel otthon?
mit csinál majd a tanerő, ha valaki széket dobál, vagy Mozartot kicseréli stikában Tankcsapdára? beutalja Guantanamora?
nekem az jut eszembe, hogy vissza kellene írni, hogy
Tisztelt Tanárnő, X-t figyelmeztetésben részesítem, mert szanaszét hagyta megint a mocskos zoknijait, húzza a macska farkát, és sortüzelés üzemmódban kapcsolgatja a távirányítót.
japersze, nem esne le neki, de legalább elgondolni is vicces.
Füles
Voltatok mostanában felnőtteknek szánt előadáson? Ha az előadás unalmas, érdektelen, monoton, túl halk, esetleg túl harsány ( a választék szabadon bővíthető a tapasztalatok alapján), mit csinálunk mi felnőttek?
Nem figyelünk.Néhányan a táskájukban kotorásznak, néhányan a telefonjukat babrálják, mások a laptopjukat. A hátsó sorokban meg beszélgetnek. Egyre többen, egyre hangosabban.
Vannak viszont előadások, órák, amikor tátott szájjal, pisszenés nélkül figyelünk és gyilkos tekintettel nézünk a zajkeltőre.
Mi a különbség?
én továbbra sem értem, hogy a beírástól mi lesz jobb.
szerintem nem a szülő dolga az iskolában valamit kezdeni a mindenféle gyerekkel. akkor is, ha huszonötször kellett már rászólni, és babrál, és halál idegesítő. szerintem ha az óvodás a banánnal, a ceruzával és a L betűvel is fegyvert játszik, az elsős direkt szétveri a haverja fejét, vagy a harmadikos lányokat zaklat a vécében, na akkor jön be az, hogy beszélni kéne a szülővel (és nem beírásban egyoldalú kommunikációt folytatni).
(ketrecen belülről beszélek.)
Füles
Megjegyzés küldése