Ennyit még

Az újszülött steril béltraktussal születik. Hozzávetőlegesen az első húsz nap alatt az addig szűz bélrendszere benépesedik különböző mikrobákkal. A bélflóra számos életfontosságú funkciót lát el, valószínűleg meghalnánk, ha a belünket sterilizálnák.

A legfontosabb feladatainak egyike az ételek megfelelő emésztése és felszívódásának elősegítése. Amennyiben a gyermeknek nincs kiegyensúlyozott bélflórája, akkor képtelen lesz az ételeket megfelelően megemészteni és a tápanyagokat felvenni, melynek következtében sokrétű tápanyaghiány alakul ki. Sok tanulási és pszichiátriai problémával küzdő, illetve allergiás gyermeknél pontosan ezt látjuk. A tesztek bizonyos tipikus tápanyagok – ásványi anyagok, vitaminok, esszenciális zsírsavak, sok aminosav és egyéb tápanyagok – hiányát mutatják. A tápanyagok ilyen jellegű hiánya a gyermek idegrendszerének normális fejlődését és működését zavarja, immunrendszerét folyamatosan gyengíti, és káros hatással van az egész szervezetre.

Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy a jótékony baktériumok visszatelepítése a leghatékonyabb mód a tápanyaghiány leküzdésére.
A legtöbb neurológiai és pszichiátriai panaszokkal jelentkező beteg sápadt. Laboreredményeik vérzékenység különböző formáit mutatják, amely nem meglepő. A sérült bélflóra együtt jár számos patogén baktérium elszaporodásával, melyek vasevő baktériumtörzsek egyedei. Valamennyi szervezetbe jutó vasat mind “eleszik”, vashiányos állapotban tartva a beteget. Sajnálatos módon a vaspótlás csak erősíti ezeket a baktériumokat és nem segít a vérszegény betegen.
A test közvetlen táplálásán kívül a jótékony baktériumok gondoskodnak az emésztőrendszer egészséges állapotáról. A bél egész felületét bevonva megvédik azt a betolakodóktól és toxinoktól, miközben baktérium-, vírus- és gombaölő anyagokat termelnek. A bélrendszer tápanyagszükségletét is biztosítják. Továbbá, a bélrendszerből származó összes energia 60-70%-át a bélfalon élő baktériumok adják. Tehát nem meglepő, hogy amennyiben a bélflóra sérült, akkor a bélrendszer sem tud egészséges maradni. A legtöbb tanulási nehézséggel, pszichiátriai problémával illetve allergiával küzdő gyermeknek és felnőttnek rossz az emésztése. Sok esetben ezek a panaszok olyan súlyosak, hogy a betegek (vagy szüleik) először ezekről beszélnek. Néhány esetben a bélrendszeri problémák nem annyira kritikusak, de mikor konkrét kérdéseket teszünk fel, a szülők elmondják, hogy pl. a gyermeknek sosem volt normális széklete, vagy nagyon gyakori, hogy csecsemőkorában kólikás és hasfájós, püffedt vagy felfúvódott volt szélgörcsökkel. Azoknál az eseteknél, ahol a gyermekeket és a felnőtteket gasztroenterológus vizsgálta, gyulladásokat és fekália lerakódásokat találtak. Dr. Andrew Wakefield és csoportja a 90-es évek végén az autizmussal élő gyermekek vastagbelében speciális gyulladásos elváltozásokat talált, melyet Autistic Enterocolitis-nak nevezett el. A skizofrén betegekről mindig is köztudott volt, hogy súlyos emésztési betegségekben szenvednek.

Az újszülött éretlen immunrendszerrel születik. Az egészséges bélflóra kialakítása az első napokban hihetetlenül fontos az immunrendszer későbbi fejlődéséhez. Amennyiben az újszülött nem “kap” megfelelő baktériumflórát, úgy immunrendszere gyenge lesz kitéve a gyermeket különféle veszélyeknek. A gyermek fogékonyabb lesz a fertőzésekre, melyekre gyakran a kezelőorvosok antibiotikumokat adnak, az antibiotikumok pedig tovább pusztítják a bélflórát, így az immunrendszert. A pszichológiai és atópiás rendellenességekben szenvedő gyerekek az első két életév során leggyakrabban fülfertőzésekben, mellkasi fertőzésekben, torokfájásban szenvednek. Emellett a gyermek az első két éve alatt rengeteg oltást kap, amelyre a gyenge immunrendszer nem a várt módon reagál. A legtöbb esetben a vakcinák tovább gyengítik a bélflórát, vírusokkal fertőzik a gyereket, krónikus fertőzéseket juttatva a testbe, melyek autoimmun betegséget okoznak. Számos kutatás folyik, melyben a tanulási nehézségekkel és pszichiátriai problémákkal küzdő gyerek és felnőtt immunrendszerét vizsgálják. A kutatások súlyos rendellenességeket mutatnak a legtöbb sejtcsoportban és immunglobulinban.
Tehát a modern beteg (legyen gyermek vagy felnőtt) – akik állapotáról ehelyütt szó esik – kezdetektől nem megfelelő bélflórát kapott és azt további negatív tényezők (ismétlődő antibiotikum-kúrák, vakcinák) tovább roncsolták. Ennek eredményeképpen ezek a gyerekek és felnőttek gyakran szenvednek emésztési zavarokban, lesznek allergiásak, asztmások vagy ekcémások. Azonban akiknél a betegség neurológiai tünetekben is megnyilvánul, valami félelmetesebb is történik. A jótékony baktériumok kontrollja nélkül különböző patogén baktériumtörzsek szaporodnak el vírusok és gombák kíséretében, melyek hatalmas kolóniákat hoznak létre a bélrendszerben.. Ezek végtermékei különböző méreganyagok, melyek a véráramba kerülve a vér-agy gáton átjutva az idegrendszerhez érnek. A méreganyagok mennyisége és összetevői eltérőek, ezért eltérő neurológiai és pszichiátriai tüneteket okoznak. A súlyosan megfogyatkozott jótékony baktériumok felügyelete nélkül a bélflóra működése felborul és a bélflóra ahelyett, hogy táplálná a testet, a mérgezés fő forrásává válik.
A mérgezés összetevői minden gyermek és felnőtt esetében más és más. Ami azonban mindenhol előfordul az a bélflóra sérülése. A toxinok, melyeket ez az abnormális mikrobiális együttes termel, hozzák létre a bélrendszer és az agy közötti kapcsolatot. Ezért nevezték el Bél és Pszichológia Szindrómának (Gut and Psychology Syndrome (GAP Syndrome). A GAP szindrómás betegek autisztikus, figyelemzavaros, hiperaktív, kényszeres tüneteket mutatnak. Tüneteik alapján sorolják továbbá őket, diszlexiásnak, diszpraxiásnak, skizofrénnek, depressziósnak. Gyakori az álmatlanság, allergia, asztma, ekcéma közöttük. A GAP angolul rést, hézagot jelent, találó név, mert ezek a betegek eddig beleestek az orvostudomány hézagaiba. Minden tanulási, neurológiai vagy pszichiátriai zavarral küzdő gyermek és felnőtt bélrendszerét vizsgálni kell. A normális bélflóra helyreállítása és a bélrendszer kezelése kell, hogy az első helyén szerepeljen, mielőtt bármi más kezelésnek – legyen az gyógyszeres vagy egyéb – alávetnék a betegeket.