Beszédészlelési zavar- porszem a gépezetben

Csak úgy kérdezem: Voltatok már olyan helyzetben, mikor a gyerekhez szemkontaktus nélkül beszéltetek, ő pedig úgy viselkedett, mintha nem hallaná, amit mondtok neki? Gyakran előfordult? Vagy hogy mondtatok neki valamit, ő meg folyton visszakérdezett? Van olyan, hogy nem azt csinálja, amit kérsz tőle? És hogy viccesen megjegyzed a nagyinak: Óóóó, igen, Mucika alkalmi süket. De amit akar, azt meghallja.

És ha nem? Nem hallja?

És ha hallja, de mégsem?

Óóó, átkozott beszédészlelés!

Beszédészlelési zavar: Valami furcsaság, amivel együtt lehet ugyan élni, de nem egyszerű akkor, mikor az életünk, az egymás közötti kapcsolataink és az OKTATÁS 80%- ban a verbalitásra épül. Az olyan gyerekek, akiknek a hallásával nincsen probléma, ám az észlelési folyamatuk sérült, fejletlen, azok ebben a világban elvesznek.

Mint az én fiam. Még emlékeztek néhányan az első olvasók közül, hogy anno azért kezdtem a blogot, hogy lehetőleg ne őrüljek meg attól a nyomástól, ami a fiam miatt nehezedett ránk. Nem ment neki az iskola. Nem tudott kapcsolatokat teremteni, 98%- os hibarátával írt tollbamondásokat, nem tudott figyelni, és ha szóltak hozzá, gyakran nem reagált. Egyre inkább szorongott, mert képtelen volt a lécet megugrani. Néhány hónappal az iskolaváltás után végül magántanulói státuszba kértem és a nevtanba is bejelentettem vizsgálatra (azt még jóval előtte). Furcsa módon a váltással mintha megoldódtak volna a problémák- bár még nem tudtam, miért. Azóta megjött a részletes vizsgálat eredménye, mely kimondja, hogy a gyerekem átlagos képességű fiú, akinek 20%- os beszédészlelési elmaradása van, mely azonban nem indokolja a tanulási nehézség címkéjét.

Mit jelent ez? Mondjuk 10 mondatonként kettő van neki, ami "nem jut be". Nem azért, mert süket, hanem mert az észlelési csatornákban van egy kis elakadása.

20 %. Sok ez? Nem, ha a dolgok több csatornán özönlenek befelé. Ha az utasítást szemkontaktussal kapja, vagy érintéssel erősíted meg, ha a memoritert nem csak olvasom- hallommal kell tanulnia.

Bobi "átvert" egyébként. Nagyon korán jelentkeznie kellett volna nála beszédhibának, szegényes szókincsnek, ám ezek elmaradtak még így is. Volt azonban iskolaéretlen viselkedés (98%- os iskolaérettségi teszt mellett), versek nehézkes tanulása, később pedig az írási nehézségek jöttek. Soha nem szeretett például mesét hallgatni- ma már tudom, miért. Nyilván nem értette, amit hallott.

Miért nyaggatlak benneteket a saját példámmal? Azért, hogy lássátok, milyen könnyű elcsúszni, nem meglátni a problémát (ami nem is annyira probléma). A beszédészlelési zavarral küzdő gyerekek remekül tudnak tanulni, ha több csatornán kapják az ismereteket. De kapják- e? Tudjátok, az én fiam két iskolát, négy tanárt "fogyasztott" el, mire aztán a nevtanos hölgy bevitte a papírjait egy belső értekezletre(!), hogy a példáján bemutassa, hogyan sodródhat egy átlagos kisgyerek az iskolarendszer perifériájára egy aprócska porszem miatt. Elkerülhető, fejleszthető, nem súlyos zavar miatt. Beszédészlelési zavar miatt.

Amikor itthon kezdett tanulni, a bohóckodásaimmal (játékok, lapbook, stb) ösztönösen elkezdtem a többi csatornát működtetni és a problémák száma rohamosan lecsökkent.  Bobi ma is nehezen terhelhető, fáradékony, lassú, sőt, a saját belső viharaink gyakran nehezítik a munkánkat, de KÉPES TANULNI. Mindaz, ami a beszédészlelési nehézségéből adódott, kezelhetővé és elkerülhetővé vált, így kezdem látni az alagút végét (bár attól előre rémálmaim vannak, hogy az év végi vizsgán majd milyen tollbamondást fog írni).

Szomorú vagyok azért. Ott voltak az orrom előtt a jelek. Ott volt az iskolának is, a tanító néninek is. Elég lett volna néha egy- egy érintés az utasítások mellé, vagy tollbamondáskor egy kis cédulán letenni elé a szavak listáját, hogy a hallás mellé beléphessen a látás is... csak hogy esélye legyen. De nem tudta senki, nem látta senki- még én sem, hogy mi a bibi.

Mi ebből a tanulság? Figyeljetek, legyetek résen. Ha a fentebbi tüneteket a szokásosnál gyakrabban észlelitek, érdemes gyanakodni valamire. Egy gyors hallásvizsgálat, és ha az negatív, kezdjétek a csatornákat erősíteni. Mindenféle hallásra irányuló játék megfelel. Emellett pedig türelmet kérek a gyerek nevében is. Az én fiam is kapott hideget- meleget, amiért "szófogadatlan" és mindent százszor kell neki elmondani. Ma már a jóvátétel zajlik. Amellett, hogy igyekszem határokat meghúzni, mégis érzem, hogy valahol belül a szívemben egyszerűen szeretném jóvá tenni, amit nem láttam, vagy rosszul csináltam. Hogy nem segítettem hamarabb.

Bővebbet olvashatsz a beszédészlelésről ITT, és ITT is.

Szabad lájkolni :-)